A közoktatás egy rendkívül fontos eleme a fenntartható növekedésnek, de sok nehézséggel szembesül hazánkban, főleg vidéken a kisebb városokban és településeken. Elkerülhetetlen, hogy hatékony válaszokat, megoldásokat keressünk a problémákra. Az alábbi írás erre tesz kísérletet.
Más lehetőség híján, a sztrájkjoguk korlátozása miatt polgári engedetlenségbe kezdenek a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum oktatói, írja a 444.hu. A közkeletűen polgári engedetlenségnek nevezett, Magyarországon ritkán alkalmazott eszköz esetükben a következő lehetőségeket tartalmazza: a tanórák megtartásának megtagadását, minden iskolán kívüli, eddig tanárok vezette programoktól való távolmaradást, az érettségiztetés megtagadását, minden adminisztratív teendőnk (pl. naplóvezetés, bizonyítvány hitelesítés) felfüggesztését.
A Covid-19 járvány ráirányította a figyelmet olyan területekre melyek döntő szerepet fognak játszani a versenyképesség növelésében. Két fontos területet emel ki ez a cikk: az oktatás fontosságát a digitalizációs fejlettségre nézve, valamint az egészségügyet. Mindkét esetben egyszerű statisztikai összefüggések is képesek rámutatni a megoldandó kihívásokra.
Bár rengeteg menekült jött Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése óta, többségük tovább megy más országokba, egyelőre csak párezren maradtak. Az eddigi információk szerint 268 óvodás és 1050 az általános iskolába járók száma. A helyzetet nehezíti, hogy nem pár oktatási intézményben csoportosulnak az ukrán gyerekek, hanem közel 600-ban. Hivatalosan két oktatási intézmény van Magyarországon, ahol már a háború kirobbanása előtt is ukránul is tanítottak egyes tantárgyakat.
A magyar munkaerőpiac immár évek óta folytat reménytelennek látszó küzdelmet a munkaerőhiánnyal. Sok munkaadó már fel is adta azt a törekvést, hogy ezen a piacon megfelelő jelölteket találjon, miközben továbbra is százezrek vannak, akik hosszú ideje a szándékaik ellenére sem találnak megfelelő munkahelyet maguknak. Talán egy kis szemléletformálás sokat segítene, mert - ahogy mondani szokás – gyakran nem látjuk a fától az erdőt.
Akár bevallják azt, akár nem, a pedagógusok ellenállásának 2021-ben elindult második hullámát nem csupán a befagyott és elértéktelenedett bérek és a soha nem látott magaslatokba emelkedett munkaterhelés fűtötte, de az a remény is, hogy egy esetleges politikai fordulat oktatáspolitikai fordulatot is maga után hozhat. A Fidesz kiütéses választási győzelme után a második ok elenyészett, az első viszont velünk maradt. Érdemes átgondolni, hogy az új helyzetben mekkora mozgástere van a kormánynak és a pedagógus tiltakozó mozgalom szereplőinek.
Az európai elektromos járműgyártás eddigi fejlődése szinten minden ponton ellentmond az ipari forradalmakra, vagy akár az innovációkra vonatkozó hagyományos elképzeléseinknek. Ez utóbbiak alapján a potenciális kereslet és a hagyományos termelés között feszülő hézagot életerős vállalkozások technológiai és termelésszervezési változtatások bevezetése révén elégítik ki. Ehhez esetenként új, bőséges és olcsó természeti erőforrásokat vonnak be, átalakítják a kormányzati és helyi támogató közeget, mintegy kitapossák az új technológiák útját.
A tanárok közel fele 50 évesnél idősebb, és mindössze csak 5 százalékuk fiatalabb 30 évesnél, a pedagógusok esetében az átlagéletkor 46 év, a nyugdíjhoz legközelebb álló, 60 év feletti korosztály aránya 10%-os - ezek a legriasztóbb adatai a T-TUDOK Zrt. tanárok életkorára vonatkozó friss elemzésének.
Irak megállapodást kötött két kínai vállalattal, amelyek két év alatt összesen 1000 iskolát építenek. Irak olajjal fizet a projektért cserébe - írja a France24.
Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.
Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami felvet egy csomó megoldásra váró problémát.
Nem csak az erőteljes béremelés, hanem az érdemi karrierlehetőségek, emellett a mindenkori kormány hosszú távú víziója is hiányzik számos értelmiségi munkaterületen. A kedvezőtlen demográfiai trend mellett ezért fordulhat elő, hogy orvosok, tanárok és kutatók ezrei hiányoznak Magyarországról. Éppen a fehérgallérosok azok ugyanis, akik megfelelő perspektíva híján rövidebb-hosszabb időre gyorsan távoznak az országból vagy a szakmájukból.
„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”
(Charles Dickens: Két város regénye)
A miniszterelnök jelöltek vitájának oktatásról szóló részében a résztvevők mondanivalójuk kifejtése során bőségesen hivatkoztak külföldi országok oktatási rendszereire: Finnországra, Lengyelországra és az Egyesült Államokra. A vitában sok minden elhangzott: sok fontos összefüggés oktatásunk helyzetéről, számos oktatáspolitikai cél, melyek érvényességéhez kétség sem fér, de elhangzott néhány bosszantó tévedés és néhány megmosolyogtató állítás is. A vita részletes szakmapolitikai elemzésére nincs itt mód, de egy dologról, a külföldi minták használatának értelméről viszont feltétlenül szót kell ejteni.
Hogy változtatja meg a technológia a munkavégzést? Hol helyezkedik el Magyarország az üzleti automatizáció és a mesterséges intelligencia területén nemzetközi viszonylatban? Mi várható öt éves időtávon? Mennyire van felkészülve az oktatási rendszer a kihívásokra? Többek között ezek a témák kerültek terítékre az Abbyy által szerveztt kerekasztal-beszélgetésen, ahol Máhr Tamás, a társaság magyar K+F központjának vezetője és Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense osztották meg gondolataikat.
Aláírásgyűjtést indított kedden az egyik új-zélandi párt az ország hivatalos nevének megváltoztatására.
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt a magas színvonalú és befogadó alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulás, azaz a tanulási környezet és az eszközök ötvözésének támogatására - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
A 2008-9-es globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint az elhúzódó gazdasági kilábalás nyomán szerte a világban megfigyelhetjük az államok különböző beavatkozási kísérleteit a megosztott növekedés aktív ösztönzésére. 2020-tól kezdődően erre a folyamatra erősített rá a globális koronavírus járvány, a világ szinte összes országában, igaz eltérő mértékben.
Az EU egészében a felsőoktatás expanziója töretlenül és stabilan haladt előre az elmúlt évtizedben, a diplomás arány a 30-34 éves korcsoportban 2012 és 2020 között átlagosan 35 százalékról 41-re nőtt. Magyarországon azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Cikkemben megvizsgálom, hogyan alakult a felsőoktatás merítési bázisát biztosító közoktatás teljesítménye, és amellett érvelek, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges az egyre romló helyzet megfordítása érdekében.
A magyar társadalomban számos olyan növekedési tartalék azonosítható, amelyek az oktatási rendszer erősítésével kihasználhatók lennének. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a kezdeti hátrányok csökkentése egyaránt hozzá tudna járulni a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséhez.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Az MBH Bank jelzáloghitelintézetét jelenleg 40%-ban tulajdonolja a posta.
Vízummentességet is kaphat Örményország a schengeni övezetbe.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Kihívója akadhat az alelnöknek.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
